A magas vérnyomás – vagy hipertónia – sokáig tünetmentes maradhat, miközben folyamatosan károsítja a szervezetet: terheli a szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is. A WHO szerint világszerte mintegy 1,4 milliárd ember érintett, sokan azonban nem tudnak betegségükről. A hipertónia a korai halálozás egyik vezető, ugyanakkor nagyrészt megelőzhető oka. A Pulzus a magas vérnyomás világnapja alkalmából dr. Horváth Ádám szakgyógyszerészt, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetének egyetemi adjunktusát kérdezte a témában.
A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb népbetegség, amely hosszú távon károsítja a szervezetet, mégis csak akkor kerül előtérbe, amikor valamelyik szerv már érintett. A szakemberek szerint a rendszeres ellenőrzés legalább olyan fontos lehet, mint a többi szűrővizsgálat. A hipertónia károsíthatja az erek falát, fokozhatja az érelmeszesedést, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A 2024-es európai ajánlások szerint 120/70 Hgmm alatt nem emelkedett kategóriáról, 121–139/70–89 között emelkedett értékről, 140/90 felett pedig hipertóniáról beszélünk. Már az emelkedett vérnyomás esetén is fontos az életmódbeli változtatás, különösen túlsúly, dohányzás vagy cukorbetegség mellett.
Ma már nem csak az idősek problémája a magas vérnyomás. A Pulzus cikke szerint egyre gyakrabban lép fel a fiatalabb korosztálynál is ez az állapot, amiben szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az állandó stressz, a rendszertelen alvás és az elhízás is. Dr. Horváth Ádám elmondta, hogy a genetikai háttér is felelős lehet a hipertóniáért, ugyanakkor hozzátette, hogy az orvostudomány viszonylag keveset tud arról, kinél mi áll a kialakulás hátterében. A magas vérnyomás gyakran társul más anyagcsere-problémákkal, például magas koleszterinszinttel vagy cukorbetegséggel, amelyek együtt tovább növelik a szív- és érrendszeri kockázatokat.
A megelőzés és a kezelés alapja az életmódváltás. A WHO adatai szerint az egyik kockázati tényező a túlzott sófogyasztás, emellett érdemes visszaszorítani a dohányzást és alkoholfogyasztást is. A kezeletlen hipertónia súlyos következményekkel járhat, például szívinfarktust, stroke-ot, szívelégtelenséget, vesekárosodást vagy látásromlást okozhat.
„A kialakult magas vérnyomáson is lehet javítani. Nyilván attól is függ a helyzet, hogy mennyire magasak az értékek, illetve van-e már célszerv-károsodás, de az életmód mindig ott van a kezdőcsomagban. Ez azért is fontos, mert a hipertónia kezelése általában hosszú távú folyamat. Nem néhány hétig tartó „kúra”, hanem olyan állapot, amely folyamatos odafigyelést igényel” – mondta dr. Horváth Ádám.
A cikk kitér arra is, hogy sokan helytelenül mérik otthon a vérnyomásukat, így pedig torzulhat a kapott eredmény. Az is számít, hogy milyen készüléket használunk. A pécsi gyógyszerészkar adjunktusa a felkaros vérnyomásmérőt ajánlja. A helyes méréshez érdemes néhány szabályt betartatni, többek között a mérés előtt legalább 30 percig ne dohányozzunk, lehetőleg ne együnk, ne igyunk kávét vagy alkoholt és néhány percig üljünk nyugodtan. A rendszeresség is fontos és egyetlen eredményből nem lehet hosszútávú következtetéseket levonni.