2025. október 30-án elhunyt dr. Várszegi László c. egyetemi docens, volt tiszti főgyógyszerész, a ’Lárencz László’ Gyógyszerésztörténeti Csoport alapító tagja.
.png)
Várszegi László 1942. május 14-én született Szászváron. Iskoláit itt végezte. A Budapesti
Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész Karán 1965-ben kapott oklevelet. Éppen megérte a gyémántdiplomát, de személyesen már nem tudta átvenni.
Pécsett volt gyógyszerész, de hamarosan a Baranya megyei Gyógyszertári Központba került a Gyógyszergazdálkodási osztályra. Szekeres Sándort követve osztályvezetői kinevezést kapott.
Megszerezte a farmakológus szakgyógyszerészi képesítést. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen doktorált egészségügyi-gyógyszerügyi szervezésből Zalányi Sámuel professzornál. A rendszerváltoztatás idején az Országos Gyógyszerészeti Intézetbe hívták osztályvezetőnek. Prof. Paál Tamás országos tiszti főgyógyszerész igazgatása idején 3 évig úttörő érdemeket szerzett a magánpatikák működési engedélyeztetésében. Az első 50 magánpatika működése köszönhető neki.
Széles látóköre, kivételes történelemi műveltsége elismerést váltott ki. Gyógyszerésztörténeti tudása sokrétű tapasztalatainak köszönhetően igen gazdag volt. Így lett a PTE Gyógyszerésztudományi Karán, a Gyógyszerészeti Intézetben c. egyetemi docens. A legutóbbi évekig ő tartott órákat a gyógyszerésztörténet speciális tantárgy keretében a patikák privatizálásáról, továbbá a pécsi és baranyai gyógyszertárak történetéről. Munkásságát Boldog Batthyány-Strattmann László díjjal ismerték el.
Felesége – egykori egyetemi évfolyamtársa – Horváth Edit az első pécsi magánpatika, az ’Öttorony’ tulajdonosa volt. Harmónikus házasságukból született Várszegi Csaba, aki a pécsi Ciszteci Rend Nagy
Lajos Gimnáziumának magyar-néprajz tanáraként örvend közszeretetnek.
Várszegi László vallásgyakorló katolikusként gyakran részt vett a kertvárosi plébánia egyházközségi munkájában.
Kedves humora, közvetlen természete és gazdag szakmai tudása emlékezetünkben
marad.