TDK témák

Társtémavezető: Dr. Balázs Viktória Lilla

Az aranyvessző fajok (Solidago spp.) földfeletti részét hivatalos drogként (Solidaginis herba, Solidaginis virgaureae herba) tartja számon mind a Magyar- (Ph. Hg. VIII.), mind az Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur. 10.), amely elsősorban a taxonokban található flavonoidoknak köszönhető. Az aranyvessző fajok – a flavonoidok mellett – illóolajat is tartalmaznak, amelynek gyógyászatban betöltött szerepéről kevés adat áll a rendelkezésünkre. Kutatásunk során célul tűztük ki a Kárpát-medencében legelterjedtebb aranyvessző fajok (S. canadensis, S. gigantea, S. virgaurea) illóolaj összetételének analitikai elemzését, illetve biológiai aktivitásuk összehasonlítását.

A népi növényismeret, az etnobotanikai adatok kutatása napjainkban újra előtérbe került. Bizonyos régiók állandó orvosi és gyógyszerellátással nem rendelkező településein számos adat gyűjtése, valamint bizonyítékokkal nem rendelkező gyógynövényfajok, vagy már ismert taxonok új indikációjára fókuszál a tudományterület. A téma terepi munkát és növénygyűjtést, valamint a feljegyzett fajok szövettani és fitokémiai vizsgálatát foglalja magába.

Társtémavezető: Dr. Ángyán Virág Diána

Az egyező botanikai hátterű, de eltérő földrajzi eredetű európai fajtamézek nemcsak fizikokémiai tulajdonságaikban és összetételükben különböznek egymástól, hanem eltérő mértékű antibakteriális hatással is rendelkeznek. A kutatás célja ezen tulajdonságok feltérképezése és összehasonlítása, hogy jobban megértsük a mézek biológiai aktivitásának hátterét. Az összehasonlító elemzés rávilágít, mely mézek rendelkeznek kiemelkedő biológiai aktivitással és potenciális terápiás értékkel.

Társtémavezető: Dr. Farkas Ágnes

A bakteriális biofilmek összetett struktúrák, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az antibiotikum rezisztencia kialakulásához. A méz bizonyított antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik, ám a biofilmekre gyakorolt gátló hatása még kevéssé kutatott. A TDK munka során lehetőség nyílik különböző fajtamézek biofilm képződést gátló hatásának vizsgálatára, összehasonlítására, továbbá a mechanizmus hátterében álló folyamatok kutatására. In vitro mikrobiológiai módszerek segítségével képet kaphatunk a mézek membrándegradáló hatásáról, anti-quorum-sensing aktivitásáról, time-kill vizsgálatokkal pedig a méz hatékonyságának időbeli változása kerül tesztelésre. 

Társtémavezető: Dr. Nagy-Radványi Lilla

A méz a hagyományos és a hivatalos orvoslásban egyaránt alkalmazott, részben növényi, részben állati eredetű szer. A különböző mézfajták gyógyászati értéke azonban jelentősen eltérő lehet. A TDK hallgató feladata különböző fajtaméz(ek) antioxidáns és/vagy antimikrobás hatásának vizsgálata különböző in vitro tesztrendszerekben, valamint a különböző botanikai eredetű mézek biológiai aktivitásának egymással történő összehasonlítása.

Társtémavezető: Dr. Papp Nóra

A gyógynövények szövettani bélyegeinek pontos ismerete kiemelkedő jelentőséggel bír a taxonok és drogrészeik pontos azonosítása során. A téma gyógynövényfajok drogként alkalmazott, vegetatív vagy generatív részeinek szövettani vizsgálatát jelenti különböző hisztológiai és mikrotechnikai módszerekkel (pl. levélderítés, mintagyűjtés, tárolás, metszés, festés), valamint a kész preparátumok dokumentálási és elemzési lehetőségeit fénymikroszkópos technikák és számítógépes programok segítségével.

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi

Az antibiotikum-rezisztencia, amely többek között összefüggésben van a baktériumok biofilmképző sajátosságával, napjainkban rendkívül sok problémát okoz az egészségügyben. A legtöbb krónikus fertőzés hátterében az áll, hogy a baktériumok biofilmbe rendeződve sokkal ellenállóbbak a kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben, így a fertőtlenítőszerek, antibiotikumok nem alkalmasak a visszaszorításukra. Ennek kiküszöbölése érdekében szükség van új, hatékony szerek kutatására. Az illóolajok lehetséges alternatívát nyújtanak. A kutatómunka során illóolajok, valamint egyes komponensek kölcsönhatásait vizsgáljuk, továbbá antibiotikum és illóolaj együttes alkalmazását kivitelezzük, vizsgálva azt, hogy az antibiotikum és az illóolaj mely kombinációi bizonyulnak eredményesebbnek az antibiotikum rezisztenciával szembeni harcban.

A gomba okozta fertőzésekhez egyre nagyobb térhódítás társítható. A szisztémás gombás fertőzésben szenvedők halálozási aránya kiemelkedően magas, sok esetben a fertőzöttek halálozási aránya eléri az 50%-ot. Ennek az az oka, hogy a gombás fertőzéseket gyakran nehéz diagnosztizálni, és különösen nagy kihívást jelent a kezelésük. A fent említett tények alapján nélkülözhetetlen a pontosabb diagnosztika, biztonságosabb és hatékonyabb gombaellenes készítmények fejlesztése, valamint a célzott terápia. Az illóolajok egyre elterjedtebbé és közismertebbé válnak prevencióban betöltött szerepük miatt, fertőtlenítő tulajdonságaiknak köszönhetően. Az illóolajok legszélesebb körben kutatott biológiai aktivitásai az antioxidáns kapacitás valamint az antibakteriális hatás, viszont eddigi vizsgálatok kevésbé világítanak rá antimikotikus hatásukra. Célunk hatékony Candida ellenes illóolajok keresése. A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi

Az antibiotikum-rezisztencia manapság rendkívüli problémákat okoz az egészségügyben. Ennek kiküszöbölése érdekében szükség van az alternatív gyógyászat folyamatos fejlődésére, a növényi alapanyagú készítmények megújítására. Az illóolajok kémiailag komplexnek mondható anyagok, hiszen fő és minor komponensekből állnak; némely összetevő pedig csupán nyomokban fordul elő bennük. A direkt bioautográfia egy posztkromatográfiás detektálási módszer, amely többek között komplex kivonatok antimikrobás hatásának vizsgálatára ad lehetőséget.  A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi

A biofilmek élő vagy élettelen felületen összetapadt mikroorganizmus közösségek, amelyek ilyen formában sokkal ellenállóbbak a kedvezőtlen körülményekkel szemben. Az antibiotikumok használata csökkenti a biofilmet alkotó sejtek által okozott fertőzések tüneteit, viszont magát a biofilmet nem képesek elpusztítani, így szükséges új, az alternatív terápiák területén is alkalmazható növények, növényi kivonatok alapos megismerése. Ahhoz, hogy az illóolajokat kellő hatékonysággal és biztonsággal lehessen használni, nélkülözhetetlen az élő sejtre, szervezetre gyakorolt hatásuknak alapos megismerése. Célunk hatékony biofilm ellenes illóolajok keresése. A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Társtémavezető: Dr. Kemény Ágnes

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi egy. docens

Napjainkban különböző bőrgyógyászati kórképek tünetei sok beteget érintenek. Egyre inkább terjedőben vannak az ún. fito-kozmetikumok és gyógynövény-alapú készítmények bőrgyógyászati területen való alkalmazása. Ezen belül terjed az illóolaj-tartalmú termékek használata is. Azonban nem megfelelő alkalmazással az illóolajok akár allergiás kontakt dermatitiszt is kiválthatnak. Másrészt vannak gyulladáscsökkentő hatással rendelkező illóolajok. A TDK munka során a hallgató feladata illóolaj-tartalmú készítmény összeállítása, majd gyógyszertechnológiai módszerekkel annak vizsgálata és gyulladáscsökkentő hatásának tanulmányozása in vivo bőrgyógyászati kórképek állatmodelljében.

Társtémavezető: Dr. Gulyás Gergely

A kurkumin egy napjainkban intenzíven kutatott molekula, mely antioxidáns és gyökfogó tulajdonságokon túl meglepő anti-tumor aktivitást is mutat a szakirodalom szerint. A karotinok, mint az egyetemünkön hosszú évtizedek óta működő Karotinoidkémiai Kutatócsoport kutatási területe, szintén változatos biológiai tulajdonságokkal bírnak, melyek közül az antioxidáns hatás az egyik legjelentősebb. A két molekularészlet összekapcsolása lehetővé tenné az antioxidáns-hatás potenciális további fokozását, valamint az esetleges szinergisztikus, nem várt, újszerű biológiai hatásspektrum vizsgálatát. A kovalens konjugátumok létrehozása a szerves kémiai szintézis eszköztárával lehetséges, így a leendő TDK-hallgató a modern szintetikus szerves kémia módszereivel ismerkedhetne meg elméletben és a gyakorlatban.

Társtémavezető: Dr. Bencsik Tímea

A vadon élő gyógynövények fajgazdagsága és gyakori előfordulása az országra vagy csak egy régióra nézve természeti kincsnek tekinthető. Ennek az értékes természeti örökségnek a kvalitatív és kvantitatív botanikai feltárása fontos kutatási feladat. A gyógynövények elterjedésének felmérése egy meghatározott földrajzi területen végezhető, általában egy természetes növényzeti foltban, illetve egy település, vagy ennél tágabb területen belül történik. A kutatás célja egy vagy több növényfaj (pl. Filipendula ulmaria) elterjedésének feltérképezése, illetve hasonló jellegű és hatású gyógynövények vizsgálata. Az ilyen módon létrehozott adatbázis nagy lehetőséget biztosít különböző szempontú elemzésekre és további kutatások alapjául szolgálhat.

A hagyomány által ismert gyógynövények további részletes laboratóriumi kutatásának célja az aktív komponensek azonosítása és a hatóanyag tartalom meghatározása. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a már használatban lévő jól ismert gyógynövények mellett a rokon, feltételezhetően hasonló hatóanyagokat tartalmazó növényfajok fitokémiai jelentőségének a feltárására. Amennyiben kimutatható, hogy a kutatott vadon élő gyógynövény hatóanyag forrásként szolgálhat, különösen fontos a morfológiai és egyéb, pl. ökológiai tulajdonságainak ismerete, amelyek alapján a termesztésbe vonás potenciális lehetőségeit meg lehet becsülni, illetve tovább vizsgálni.

A gyógynövények és gyógynövénykészítmények használatának Magyarországon nagy hagyománya van és jelenleg is széles körben alkalmazzák őket különböző célokra. Azonban egyes gyógynövények terhesség alatti használata káros hatásokkal járhat és nagyobb dózisokban a terhesség megszakításához vezethet. Munkánk célja adatokat gyűjteni a Magyarországon vadon élő gyógynövények káros hatásairól és a gyógynövénykészítmények ellenjavallatairól.

Társtémavezető: Dr. Balázs Viktória Lilla

Környezetünkben számos mérgező növényfaj található, melyek véletlenül vagy szándékosan a szervezetbe juttatva különböző súlyosságú mérgezéseket okozhatnak. A legtöbb, toxikológiai szempontból jelentős faj mérgező hatóanyagai ismertek, azonban ezek mennyisége és összetétele változó lehet növényi szervenként, élőhelyenként vagy akár évszakonként is. A TDK munka keretében a hallgató választhatja egy adott mérgező növényfaj toxikológiai jelentőségének feltárását (esettanulmányok alapján), valamint hatóanyag-összetételének vizsgálatát különböző helyszíneken és időpontokban. Másik lehetőség egy adott terület (természetes vegetáció vagy lakókörnyezet) mérgező növényfajainak feltérképezése és toxikológiai jelentőségük megállapítása.